Az ég mint kormos, csillagtalan kürtő, a lápföld sík és pőre.Vagy százan vánszorgunk a Fertő mellett és igyekszünk előre.Mellettem kövér, szovjet tiszt civilben, rumszag árad belőle.Egy gyermek sír. Patakon gázolunk át, s nem leszünk nedves tőle.Majd: osztrák lámpák, mentőkocsik, szendvics, mosolygó, piszkosszőkejárőr. Mögöttünk puskaszó, sötétség, remények temetője.Furcsa haza. Az ember fellélegzik, mikor kiér belőle.
(Budapest, 1993)
Ekker László: Gulyás Lajos emlékére
Ahol ma zsarnok csizmája tapos,
hol börtönben szenved az igaz,
az az én hazám.
Hol anyák féltik gyermeküket,
hol ma is keresztre feszítenek,
körmüket tépik és vernek
hazát szerető embereket,
hol a börtönök zsúfoltságig telve,
embertelenségbe belegyömöszölve,
kínokba hajtva szenved, szenved az igaz,
hol bitófán halnak a hazafiak,
az az én hazám.
Hol lelkeket őrölnek börtönben,
bányában, pincék bűzös mélyén,
hol gyilkosok levegője árad,
hol tenyésztik a rémült éjszakákat,
hol a nép felett a zsarnokság kering,
mint orosz tankok ezrei,
hol halál vár ezer meg ezerre,
hol ezreket zárnak kínba, börtönbe,
az az én hazám.
Barátom, ki most ott állsz
a halálnak árnyékában,
kuporodsz a cellád mélyén,
s halálod óráját várod,
a zsarnok, gyilkos állatörömet,
hangtalanul a világnak kiáltod: Van még remény!
Mert még ezren és ezren,
lélekben összetörve,
magukra hagyva, mint a haza,
cellában élve várjátok a hajnalt.
Itt idegenben élve a világnak kiáltom:
hol börtönök zsúfoltságig telve,
hol bitófán halnak a hazafiak,
hol anyák sírnak, apák reszketnek,
hol szadista gyilkosok dáridóznak,
idegen zsarnokok uralkodnak,
Az az én hazám.
/1958/
You must be logged in to post a comment.