P.U.F.: Balatonszepezd

„Az Ősz rárabolt a Nyárra vagy a Nyálas-tóra…”

Az ősz rárabolt a nyárra,
Kicsi szívem, meg ne fázz ma!
Öltözz fel meleg ruhába!
Felhők jönnek Magyarországra.
Szürke, kócos felhők jönnek,
Nem kopognak, nem köszönnek.
Ráborulnak mind a tájra,
Nézz körül most utoljára
Nem hallom híredet, átversz.
Nem látok színeket, átversz.

Az ősz ráhajolt a nyárra,
Kicsi szívem, ne nézz hátra!
Én eltűnök az éjszakában.
Na, mi újság van Spanyolországban?
Megmozdult a föld alattunk,
Összebújtunk, úgy maradtunk.
És a ház, amiben laktunk,
Elveszett, amíg aludtunk.
Nem hallom a szívedet, átversz.
Nem látom a színeket.

Hadd menjek el, hadd menjek el Balatonszepezdre!
Ezt látni kell, ott most is érik a cseresznye.
Hadd menjek el, hadd menjek el nagyon messze!
Ott az ég mindig kékre van színezve.

A turista, ha jó a vére,
Elér a szív mohás felére.
Ha emlékszik még a nevére,
Ott rátalál az emberére.
Csak egy álom tart már ébren,
átúszni a mindenségen.
Félig álom, félig élet,
Jó volt nagyon szeretni téged.
Nem hallom a híredet, átversz.
Nem látok színeket.

Hadd menjek el, hadd menjek el Balatonszepezdre!
Ott az ég mindig kékre van színezve.
Hadd menjek el, hadd menjek el nagyon messze!
Ott ahol, a Hold a vízre van szegezve.

Hadd menjek el, hadd menjek el Balatonszepezdre!
Látni kell, ott mindig érik a cseresznye.
Hadd menjek el!

2021. október 23-i megemlékezés

Ekker László: Gulyás Lajos emlékére

Ahol ma zsarnok csizmája tapos,
hol börtönben szenved az igaz,
az az én hazám.
Hol anyák féltik gyermeküket,
hol ma is keresztre feszítenek,
körmüket tépik és vernek
hazát szerető embereket,
hol a börtönök zsúfoltságig telve,
embertelenségbe belegyömöszölve,
kínokba hajtva szenved, szenved az igaz,
hol bitófán halnak a hazafiak,
az az én hazám.

Hol lelkeket őrölnek börtönben,
bányában, pincék bűzös mélyén,
hol gyilkosok levegője árad,
hol tenyésztik a rémült éjszakákat,
hol a nép felett a zsarnokság kering,
mint orosz tankok ezrei,
hol halál vár ezer meg ezerre,
hol ezreket zárnak kínba, börtönbe,
az az én hazám.

Barátom, ki most ott állsz
a halálnak árnyékában,
kuporodsz a cellád mélyén,
s halálod óráját várod,
a zsarnok, gyilkos állatörömet,
hangtalanul a világnak kiáltod: Van még remény!

Mert még ezren és ezren,
lélekben összetörve,
magukra hagyva, mint a haza,
cellában élve várjátok a hajnalt.

Itt idegenben élve a világnak kiáltom:
hol börtönök zsúfoltságig telve,
hol bitófán halnak a hazafiak,
hol anyák sírnak, apák reszketnek,
hol szadista gyilkosok dáridóznak,
idegen zsarnokok uralkodnak,
Az az én hazám.

/1958/

Gulyás Lajos református lelkész,
’56-os mártír emlékműve Balatonszepezden
A megemlékezők
Bíró Imre polgármester
dr. Halmos Péter,
az Összefogás ‘szepezdért egyesület tagja
és a Lány, Aki tud verset mondani 🌷
Az emlékmű
Koszorúzás után